A hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően a munkavállalók adatainak nyilvántartása, jövedelmeik kezelése és számfejtése, valamint az előírt közterhek levonása és a szükséges adatszolgáltatások elvégzése.

A program felépítése a következő nagyobb funkciócsoportokra osztható:
• Jogcímek nyilvántartása: jövedelmek, járulékok, foglalkoztatási viszonyok, munkarendsémák és egyéb beállítások, amik gyakorlatilag a program működését határozzák meg
• Dolgozók kezelése: személyes adataik és jogviszonyaik nyilvántartása, jövedelmeik és egyéb jellemzőik kezelése
• Számfejtés: a munkabérek és a közterhek számítása
• Listák: a számfejtett adatokról és a dolgozókról készíthető különféle lekérdezések, kimutatások
• Adatszolgáltatások: a szükséges elektronikus állományok létrehozása és átadása a megfelelő programoknak (pl ÁNYK)

A program valamennyi szükséges tulajdonsághoz előre definiálható jogcímeket tartalmaz, melyekkel a későbbi adatrögzítések gyorsíthatóak és pontosíthatóak.

A legfontosabb jogcím-típusok:
• Foglalkoztatási viszonyok: a dolgozó foglalkoztatásához kapcsolódó adatszolgáltatási besorolások és fizetendő járulékok nyilvántartása. Az előre létrehozott és beállított jogcímeket a munkavállalóhoz már csak hozzá kell rendelni, ami egyben meghatározza a dolgozó után fizetendő járulékok körét is. Néhány példa a programmal kezelhető foglalkoztatási viszonyokból: teljes/részmunkaidős alkalmazott, teljes/részmunkaidős nyugdíjas, társas tag, egyéni vállalkozó, megbízásos jogviszony, AM könyvvel foglalkoztatott, társas vállalkozó nappali tagozatos, járulékkedvezményes alkalmazott, START kártyás dolgozó, stb…
• Jövedelmek jogcímei és beállításai
• Levonási, letiltási jogcímek, azok mértékük és levonási sorrendjük
• Járulékok típusai, mértékei, érvényességi időszakai
• SZJA adatok kezelése, levonások és kedvezmények jogcímei
• Szabadságok típusai, életkor és eltartott szerinti jogosultságok
• Jelenlétek és távollétek jogcímei
• Gyakori munkarendek, napi óraszámmal, munkanapok-ünnepnapok jelölésével
• Kifizetési és utalási jogcímek, amik az utalandó összegek csoportosításának és gyűjtésének alapjai

A dolgozók adatainak kezelése szerkezetileg kettéválasztható a dolgozó személyéhez kapcsolódó információkra, illetve az aktuális foglalkoztatásához, jogviszonyához fűződő jellemzőkre. Ennek a szétválasztásnak az előnye, hogy egy dolgozónak így több jogviszony is lehet, azaz lekezelhető, ha egy munkavállaló kilép, majd később visszalép állományba, illetve az is könnyen nyomon követhető, ha a jogviszony jellege változik.

A dolgozó személyéhez kapcsolódó információk:
• Személyes adatok, azonosítók, cím és elérhetőség
• A felhasználó által bővíthető tulajdonságok és értéklistával rendelkező besorolások lehetősége, amelyet minden lekérdezésnél szűrési szempontként lehet felhasználni
• Fizetés felvételi módjainak kezelése, melyből tetszőleges számú lehet (készpénzes és átutalásos is)
• Szakképzettségek, nyelvismeret és szabadon definiálható tulajdonságok kezelése

A dolgozókról további kiegészítő információk kerülnek még nyilvántartásra:
• Magánnyugdíj pénztári tagságok
• A dolgozó eltartottai, mind a kedvezményezettek és mind a nem kedvezményezettek
• A munkavállalóhoz kapcsolódó SZJA levonások és kedvezmények kezelése (családi kedvezmény, különadó, stb..)
• Más kifizetőtől származó jövedelmek nyilvántartása, melynek jelentősége, hogy az SZJA számításánál és a járulékok határértékeinek kezelésénél ennek fényében határozza meg a program a levonandó értékeket.

Szabadságok kezelése:
• A törvényileg előírt alap és pótszabadságok számítása a dolgozó életkorának és eltartottainak számának függvényében
• Folyamatosan lekérdezhető a kivett, a ki nem vett és a megváltandó szabadságnapok száma, akár havi bontásban is

A dolgozókhoz tetszőleges számú jogviszony kapcsolódhat, mellyel egyrészt a foglalkoztatás változását lehet nyomon követni (pl. nyugdíjba megy, teljes munkaidősből részmunkaidősbe és fordítva), másrészt a párhuzamos jogviszonyokat lehet lekezelni (munkaviszonyban van, de mellette megbízási jogviszonya is van ugyanazzal a munkáltatóval).

A dolgozó jogviszonyával kapcsolatban nyilvántartott és kezelt adatok:
• Kapcsolódó foglalkoztatási viszony, a jogviszony kezdete, megszűnés esetén annak időpontja és oka
• SZJA számítási mód, adójóváírás és kiegészítő adójóváírás igénybe vétele
• Munkarend, ledolgozott idők és távollétek nyilvántartása
• A jogviszonyhoz kapcsolódó jövedelmek megadása
• Levonások, letiltások nyilvántartása
• Hozott adatok tárolása, új belépő dolgozónál
• Egyszerűsített foglalkoztatás

A jövedelmek jogcímeinél van lehetőség új jövedelemtípusokat létrehozni, illetve a programba beépített jogcímek tulajdonságait megváltoztatni. A dolgozók jövedelmeinek rögzítésénél már csak a nyilvántartott jogcímek közül kell kiválasztani a megfelelőeket.

A program által támogatott jövedelmek:
• Időbér (havibér, napibér, órabér) vagy teljesítménybér
• Pénzbeni és természetbeni jövedelmek
• Összegszerű és százalékos juttatások (pótlékok)
• Arányosított jövedelmek (ledolgozott napok, órák szerint vagy a kieső idők arányában történő csökkentéssel), illetve ezt kiegészítve kerekítési lehetőségek (pl. étkezési utalványok nagyobb címletei miatt)
• Adómentes jövedelmek, adóterhet nem viselő, de adóalap növelő járandóságok, külön adózó jövedelmek
• Önálló tevékenységből származó jövedelmek (pl. megbízási díj 10% költséghányaddal)

Sokrétű beállítási lehetőségek segítik elő, hogy tetszőleges, igény szerinti jövedelemtípus legyen kialakítható, illetve az adatszolgáltatási besorolások megadásával a megfelelő bevallási sorba rendezhető bármely jövedelem.

A rendszerben nyilván van tartva a dolgozók munkarendje, munkaideje, a ledolgozott és a távolléttel töltött napok, órák adatai a kívánt részletességben. A jelenlétek és a távollétek jogcímeinek külön nyilvántartás található a programban, ahol szabályozható hogy az egyes jelenléttípusoknak van-e jövedelemvonzata, a távollétek a biztosítás szüneteltetésével járnak-e és egyéb tulajdonságok is nyilván vannak tartva ezen jogcímekkel kapcsolatban.

A ledolgozott időket és a távolléteket többféle szintű részletességgel lehet rögzíteni:
• Havi összesítésben a ledolgozott, valamint a távolléti napok/órák számának egy értékként történő megadása.
• A havi összesített értékekkel szemben napi lebontásban is rögzíthetőek a munkarend adatai egy naptár segítségével
• A napi ledolgozott és távoléttel töltött időket időponttal kiegészítve is lehet kezelni, így óra:perc pontossággal nyilvántartható a jelenléti ív.
• Beléptető rendszerrel való összekapcsolás lehetősége

További, igény esetén meghatározható információk:
• Egy adott időpillanatban ki, vagy kik dolgoztak, illetve voltak távol, tetszőleges állománycsoportra vonatkoztatva
• Mely dolgozóknak és milyen mértékben kell pótlékot kapni az esetleges délutáni és éjszakai munkavégzés után
• Figyelmeztetés, ha a rögzítendő jelenléti ív szerint a Munka Törvénykönyve általi előírások nem teljesülnének, akár a ledolgozott időt, akár a pihenéssel töltött időt figyelembe véve.
• A ledolgozott idők felosztása gyűjtők szerint (pl. munkaszám), illetve lekérdezési lehetőségek az egy gyűjtőre eső bér és járulékköltségekről

A dolgozók számfejtésére többféle lehetőség van:
• Teljes havi számfejtés
• Részidőszak számfejtése (dátum tól-ig)
• Alkalmi kifizetés, mind nettó, mind bruttó elven
• A kifizető egyéb közterhei, melyek a munkavállalóktól függetlenek (pl. cégautó adó, céges telefon, stb.)

A munkavállalók ledolgozott ideje, a bértörzse és az esetleges levonásai előre hozzárendelhetőek a dolgozóhoz, így a számfejtés már csak a megadott adatok alapján történő számítást jelenti. Természetesen a számfejtés közben is van lehetőség módosítani a munkarenden vagy a jövedelmek értékein, amíg nincsenek rögzítve és tárolva az időszak adatai.

A számfejtés tárolása előtt lehetőség van a képernyőn áttekinteni az eredményt:
• Dolgozónkénti és összesített nettó és bruttó keresetek
• Járulékok, jövedelmek, levonások, SZJA adatok szintén dolgozónként és összesítve is

A jövedelmek, munkaidő adatok, levonások rögzítése történhet csoportosan is, amikor is a dolgozók egy tetszőleges halmazára érvényesíthetőek az adatok.

A programban sokrétű kimutatási és lekérdezési lehetőségek találhatóak, melyeknek több közös jellemzője van:
• A listák végeredménye küldhető nyomtatóra (lézer, tintasugaras, mátrix) vagy képernyőre
• További lehetőség van XLS állományba, vagy más gyakori formátumba (PDF, HTML) is elmenteni a kimutatások eredményeit
• A dolgozókat érintő lekérdezéseknél egy részletes dolgozóválasztási képernyő található, ahol mindenféle tulajdonság és csoportosítás szerint válogathatunk a munkavállalók között

A lekérdezési funkciók közül a legfontosabbak:
• Fizetési jegyzékek egy vagy több dolgozónak, összesített kifizetési és aláíró listák
• Kilépő dolgozók listái: munkáltatói igazolás munkaviszony megszűnésekor, ADATLAP, jövedelemigazolás, igazolás munkanélküli járadék megállapításához, adatlap a tartási kötelezettségekről, igazolás az egyéni járulékalapot képző juttatásokról
• Igazolások: jövedelemigazolás, munkaviszony igazolás, igazolás nyilvántartásba vételről
• Nyilatkozatok, breitling replika munkaszerződések, szabadság összesítők
• Sablonok alkalmazási lehetősége: tetszőleges szövegszerkesztő alkalmazással (pl. Word) létrehozott sablonba a program behelyettesíti a kiválasztott információkat, így igény szerinti nyomtatványok alakíthatóak ki.
• Kartonok: bérkarton dolgozónként és összesen, jövedelmek, levonások, járulékok tételes, illetve összesített lekérdezési lehetősége, tetszőleges szempont szerinti szűkítéssel
• Utalási listák: kifizetési jogcímenként az APEH megfelelő számláira utalandó közterhek és magánnyugdíjpénztári tagdíjak összesítése. A lista nyomtatható „UTALÁSI MEGBÍZÁS”-ok formájában is, mind lézer (ellenőrzőszelvényes), mind mátrix (leporellós) nyomtatóra is.
• Elektronikus banki feladás ELECTRA rendszer felé

A kifizető adatszolgáltatási kötelezettségeiből következő nyomtatványok kitöltése, illetve átadása az ANYK-nak elektronikus formában:
• Havi adatszolgáltatás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról (’08 nyomtatványok), igény esetén göngyölítés is kérhető az ezer forintra kerekített adatok kerekítési különbözetének következő hónapra való átvezetése miatt
• Egyéni vállalkozók bevallása (’58)
• Munkáltatói igazolás az SZJA bevallásához (M30)
• Biztosítási jogviszony adatainak bejelentése (T1041, T1041E)
• Bér és járulékadatok átadása a főkönyvi rendszer felé, igény szerint paraméterezhető főkönyvi számlákra
• KSH munkaügyi statisztikai jelentés elkészítése (KSH 1872)